Magyarország olajbányászati története nem túl hosszú, de a 20. század első felében jelentősebb feltárási tevékenységet folytatott a területén. Az első olajkitermelést a Bükk-vidékön, a Szolnoki-síkon kezdték meg, ahol a 1920-as és 1930-as években több mint 300 millió liter olaj került elő. Ekkoriban a magyar olajbányászat legfontosabb terméke a motorolaj volt, amely a magyar ipar számára is jelentősen hozzájárult a termeléshez. Az 1930-as években már több mint 100 olajkitermelő üzem működött a országban, de a második világháború és a következő politikai változások miatt a feltárási tevékenység 1945 után megcsappant.
Az olajbányászat Magyarországon a rendszerváltás után ismét felkeltette a figyelmet, főleg az olajgazdaság globális csökkenése és a szénhidrogénpolitika változásai miatt. A 1990-es években a Magyar Olaj- és Gázipari Zrt. (MOGZ) és a Magyar Petróleumipari Kft. (MPK) a legnagyobb termelők voltak, akik a Bükkben és a Szolnoki-sikon folytatták a feltárási munkálatokat. A 2000-es években a feltárások azonban egyre ritkább váltak, és a termelés főleg a keleti régiókban, például a Pécsi-karsztvidéken folytatódott. A 2010-es években a magyar olajtermelés már csak a régiókban, ahol a feltárások még folyamatban voltak, jelentett jelentőségű termelést.
Ma Magyarország olajbányászati potenciálja a globális szénhidrogénpolitika és a környezetvédelmi követelmények miatt egyre inkább elmarad a többi európai országéhoz képest. A 2020-as években az országban már csak a Bükk-vidék és a Szolnoki-sikon folytatott kisebb termelési tevékenységet, és a feltárások már csak a legkisebb lehetőségekben zajlottak. A magyar olajbányászat jelenlegi helyzetét a következők jellemzik: a termelés csökkenő tendenciát mutat, a feltárási költségek növekedtek, és a környezetvédelmi szabályok egyre szigorúbbak.
Az olajbányászat Magyarországon nemcsak gazdasági, hanem környezeti és társadalmi problémákat is felvet. A feltárások során keletkező olajfogyasztó anyagok és a bányászati tevékenység által okozott földmozgások a környezetre és a népességre jelentősen hatnak. A 2010-es években a magyar olajbányászat a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő technológiák alkalmazása mellett kutatni kezdett alternatív megoldásokban. A legfontosabb lépés a feltárások helyének selektívabb kiválasztása és a környezetvédelmi szabályok teljes megbetegedése volt. A jelenlegi olajbányászati politikában a környezetvédelmi követelmények megelőzése a prioritás.
Az olajbányászat Magyarországon a következő években is kihívásokkal fog szembeni. Az Európai Unió olajbányászati politikája, valamint a globális szénhidrogénpolitika tovább növeli a kihívásokat. A magyar olajbányászat számára legfontosabb feladat a feltárási tevékenység optimális irányítása és a környezetvédelmi követelmények teljes megbetegedése. A jelenlegi olajbányászati tevékenységnek a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő technológiák alkalmazása mellett a feltárási tevékenység optimális irányítása is fontos. Az olajbányászat Magyarországon a következő években továbbra is jelentős szerepet fog játszani a gazdaságban és a környezetvédelmi politikában.
Az olajbányászat Magyarországon a következő években a feltárási tevékenység optimális irányítása és a környezetvédelmi követelmények teljes megbetegedése mellett a gazdasági és társadalmi hatások minél kisebb mértékű megelőzése is fontos. Az olajbányászat a jelenlegi környezetvédelmi szabályoknak megfelelően folytatódik, de a feltárási tevékenység optimális irányítása és a környezetvédelmi követelmények teljes megbetegedése a prioritás. Az olajbányászat Magyarországon a következő években továbbra is fontos szerepet fog játszani a gazdaságban és a környezetvédelmi politikában.
- Magyarország olajtermelése a 20. század első felében több mint 300 millió liter volt a Bükk-vidékön.
- Az 1990-es években a MOGZ és a MPK voltak Magyarország legnagyobb olajkitermelő üzemei.
- A 2010-es években a magyar olajtermelés már csak a Bükk-vidék és a Szolnoki-sikon jelentett jelentőségű termelést.
- A jelenlegi olajbányászati tevékenység Magyarországon a környezetvédelmi követelmények teljes megbetegedése mellett a feltárási tevékenység optimális irányítása a prioritás.
- Az Európai Unió olajbányászati politikája tovább növeli a magyar olajbányászat kihívásait.
Az olajbányászat Magyarországon a következő években a környezetvédelmi követelmények teljes megbetegedése mellett a gazdasági és társadalmi hatások minél kisebb mértékű megelőzése is fontos. Az olajbányászat a jelenlegi környezetvédelmi szabályoknak megfelelően folytatódik, de a feltárási tevékenység optimális irányítása és a környezetvédelmi követelmények teljes megbetegedése a prioritás. A magyar olajbányászat jelenlegi helyzetét a környezetvédelmi követelmények és a globális szénhidrogénpolitika továbbra is meghatározza.